Hát itt vagyok és elkezdtem.
végre, hogy itt a nyár és már van időm.
vagy eddig is lett volna, csak azt akartam hinni, hogy nincs?
áh.és mi az esemény, ami elindított?
majd később.
szoktatok magatokban beszélni?itt persze nem a gondolkodásra értem.mert nyilván nem.hanem amikor kihallatszanak a gondolatok.érdekes dolog.nekem mostanában egyre többször van ilyen.pár perc után észreveszem.furcsa.elkezdek valamit mesélni magamban, vagy csak magammal próbálom megbeszélni és ezek a kis eszmecserék-még egyszer!magammal-ijesztően gyorssá válnak.említettem már pár embernek, csak jót mosolyogtak.és ennyi.köszi.kíváncsi vagyok egy pszichológus mit mondana erről.elvagyok a magam kis világában az tény.mert valamilyen szinten mindenki.na de mi a határvonal??a normális és az abnormális között?és ha valaki megmondja az milyen alapon?ki ő ahhoz, hogy egy ilyen dolgot meghatározzon?
elég kiegyensúlyozott voltam a 2009/2010- es tanév első félévében.miért?
mert olvastam.ehhez tudni kell, hogy szeretek olvasni.már ha ez így korrekt kifejezés.
ott nem zavar senki, csak én vagyok.oda képzelem magam ahova akarom.ha éppen van kedvem azzá válok aki akarok, lehet eggyé a szereplővel.és ez tök nagy szabadságérzetet nyújt.
Coelhót olvastam abban az időben.nagyon sokat.és sokszor.és tetszett a élethez va hozzáállása.elvarázsolt.
és akkor felfogtam, hogy nekem mi a dolgom.mármint az alapvető dolgom.elvileg tanulni.és ahova járok, azért elég nagy és természetes követelmény ez.a körülöttem lévőknek is feltűnt.meg is jegyezték, hogy kicsit le kéne állnom, de nem érdekelt.boldog és kiegyensúlyozott voltam abból a szempontból.
család más kérdés.barátom nem volt.nem is hiányzott.pont jó volt nekem az.félévkor az átlagom 4,8 fölé ment.ami meglepett, ellentétben azzal, hogy tisztában vagyok vele, kitűnő is lehetnék, de szelektíven tanulok, ami hasznos.és a kettő nem egyeztethető össze.aztán jött a várva várt pillanat.egyik barátomon keresztül megismertem valakit.2 évvel idősebb nálam.egy hosszú kapcsolat után, amiben szenvedett eleget, bele vágott a mi kapcsolatunkba.és belém szeretett.ami elég enyhe kifejezés.alig veszekedünk..néha azért bejátszok egy- két nemtudom,hogytudokebíznibenned-et de ez elviselhető.csak időközben kaptam olyan tanácsot, hogy biztos lehetek abban, hogy nem csal meg.és ne azzal törődjek, hanem arra figyeljek én mit csinálok.és azért mondta ezt mert ismer..jól ismer.